2012. november 30., péntek

28. fejezet - megcsalás?! oO

Áááá... három jó hírrel érkeztem *-* 1. van még egy rendszeres olvasóóóm <3 2. túlléptük a 2000-t :** köszönöm :DDD 3. meg lett a két komi :) Szóval itt az új rész, remélem tetszeni fog! Olvassátok, komizzatok.! :D <3

Gréta: köszönöm <3 te is írhatsz ám ma ki! :*
Grebely Petra: köszi  a komid, és nagyon örülök, hogy tetszik :D

*Amanda szemszöge*
A műtét után visszatoltak a kórterembe, ahol a többiek már tűkön ülve várták az eredményeimet. Bevallom én is nagyon aggódtam, hogy a műtét alatt lesz valami baj, de nem volt. A csontom már a helyén van, de persze a gipsz még mindig rajtam...
-Na?! - pattant fel egyből a helyéről Harry, mikor a nővér betolt.
-Pár perc és jön az orvos. - mondta, majd kiment.
-Jól vagy kicsim? - ölelt meg Hazz.
-Persze, de ha így folytatod tovább, akkor nem leszek. - nevetve céloztam arra, hogy nem kell sok ahhoz, hogy megfojtson.
-Ne haragudj, de annyira aggódtam. - nevetett fel. Leintettem egy "semmi gond"-dal, és befeküdtem az ágyba. Az orvos tényleg pár perc elteltével itt volt, és most megengedte, hogy mindenki bent maradjon.
-Szóval... mint tudják a műtét sikeresen lezajlott, a keze rendben van. A gipsz még 3 hétig körülbelül rajta lesz. - kezdett bele.
-De mikor mehetek haza? - szakítottam félbe.
-Még 1 hétig legalább bent kell maradnia. - mondta.

*Harry szemszöge*
-Mi???? Mit fogok én annyi ideig itt csinálni? - képedett el Amy.
-Héé nyugi, itt leszek veled. - kezdtem nyugtatni, az orvos pedig köszönt, majd kiment.
-Hát az biztos, hogy nem Hazza... tudod, mi megyünk egy 1 hetes turnéra. - ütögette meg a vállam Louis.
-Mi van?! - kérdezte Amanda kicsit felemelve a hangját.
-Srácok, lécci most menjetek haza. - kértem őket tapintatosan. Vették a fáradságot és kivánszorogtak, majd gondolom hazamentek.
-Szóval? - nézett rám Amanda.
-Hallottad... el kell mennünk. Nagyon sajnálom, kiment a fejemből... - kezdtem el mentegetőzni.
-De mégis mikor tudtátok meg? - kérdezte már kicsit halkabban.
-Kb. egy hete, mikor bekerültél. - hajtottam le a fejem. -Csak tudod... annyira aggódtam érted. Elfelejtettem mondani.
-Semmi gond.. ugye Eleanorék nem mennek veletek? - kérdezte reménykedve. Nem értettem miért kérdezi ezt.
-De jönnek, csak Hannah nem. Miért? - értetlenkedtem.
-Mert ha mindenki megy, akkor unatkozni fogok. De majd behívom Hannaht. És mikor indultok?
-Ööö... holnap reggel. - vakargattam a tarkóm.
-Szép... na mindegy. Összepakoltál már?
-Hallod... egész végig itt voltam melletted. Hogy pakoltam volna össze? - nevettem fel.
-Ja... - esett le neki is. -Akkor sicc pakolni! - hessegetett az ajtó felé.
-Szia szerelmem! - nyomtam puszit a szájára.
-Vigyázz magadra! - ölelt meg.
-Hééé... ma még visszajövök. - nevettem fel.
-Ja, akkor szia! - intett egyet, én pedig mentem is haza. Kocsival voltam, ezért 10 perc se kellett, mire odaértem. Gyorsan bedobáltam pár ruhát a táskámba, és megettem egy szendvicset is.
-Srácok, én ma a kórházban leszek Amandával, reggel a reptéren találkozunk! - kiabáltam az emeletre.
-Oké, de el ne késs! - kiabált vissza Liam. Motyogtam egy "dehogyis" - t, és mentem vissza a barátnőmhöz.
**********
-Vigyázz magadra Amy! - öleltem meg szorosan. Már reggel van, és mint az kivehető épp most búcsúzkodunk.
-Én vigyázok, de te is! - kötötte a lelkemre. Bólintottam egyet, majd nyomtam egy csókot ajkaira.
-Akkor addig amíg be nem érek ne menj haza! - mondtam neki parancsolóan.
-Oké, akkor 1 hét múlva! - ölelt meg utoljára. Elköszöntünk egymástól, én pedig mentem a reptérre.

*1 héttel később*
*Hannah szemszöge*
Egész héten mindennap bejártam Amandához. Nagyon jól elszórakoztunk, és ez a lány tiszta bolond. Most már itt vagyok majdnem másfél hónapja, és ennyi időt még soha nem töltöttünk együtt. Persze ő megunhatatlan.
-Te... hamarosan karácsony! Te mit veszel Niallnak? - kérdezte miközben a ruhát pakoltuk, hiszen ma megy haza.
-Még fogalmam sincs. Neked van ötleted? - kérdeztem vissza.
-Én sem tudom! - sóhajtott, ekkor pedig nagyot csapódott az ajtó, amin Louis rohant be.
-Annyira hiányoztatok! - ölelt meg mindkettőnket.
-Öhm... te is Louis! - veregette a hátát ölelés közben Amy.
-És a Niallék? - néztem a háta mögé, ahol csak Niall és Harry nem volt ott.
-Titok... - mondta sejtelmesen, majd Amyhez hajolt. -Harry azt üzeni, hogy szeret! Ja és, hogy menjetek haza hozzátok, és majd oda mennek Niallal.
-Óóó... én is szeretem! - ámult el, mire mindenki felnevetett. Gyorsan hazaértünk, mivel a többiek elvittek kocsival. Átöltöztünk valami otthoni ruhába, a fiúk pedig hamarosan itt voltak.
-Sziasztok! - nyitottam ajtót, egyből Niall nyakába vetettem magam.
-Akkor én megyek is be! - nevetett fel Harry, és bement a barátnőjéhez. Mi Niallal üdvözöltük egymást, ami egy 3 perces csókcsatából állt, de sebaj. Utána visszamentünk és felmentünk a szobámba beszélgetni.
-Hannah.. tudom, hogy nagyon haragudni fogsz, de van egy kis baj! - vett elő egy újságot a táskájából. A kezembe nyomta. A címlapon Niall és egy lány volt.. a barátom nagyon keresett valamit a csaj szájában....

Most is várom a 2 komit :PP *-* xdd

3 megjegyzés:

  1. Juuj eez izgii! Amúgy ha érdekel, én is "rendszeres olvasód" vagyok..:) Ez pedig még mindig NAGYON JÓ..:DD

    VálaszTörlés
  2. jaaj, miért nem hagyod őket egy picit, hadd szeressék egymást, mindjárt lekaparom a tapétát.. miért kell mindig valami galibának lennie?? :DD *lö poénosan felfogni, mert amúgy imádom a blogod, meg persze emígy is*

    VálaszTörlés