Na itt a rész, remélem tetszik :) Komizzatok, mert most megvárom a 2 kommentet. Ez a rész nem a legjobb, mert egy fél/háromnegyed óra alatt csaptam össze. Azért remélem egy kis időre megteszi. Jó olvasást!
Gréta: igen emlékszem.. ilyen hülye is csak én lehetek xd amúgy te tudod, hogy ki az az alak :) köszi a komid Muki :* <3
*Harry szemszöge*
-Kicsim? - kérdeztem értetlenül. -Ki vagy te? - szegeztem rá a kérdést. Amanda egyből rákapta a tekintetét, majd megrázta a fejét, és hozzátett egy "kuss!"- ot.
-Brice... - mosolygott elégedetten Amyre.
-Az a Brice? - kérdeztem leginkább a barátnőmet, aki bólogatott.
-Figyu haver, nekem erre nincs időm! - förmedt rám. -Beszélhetünk? - kérdezte Amandától.
-Takarodj innen! - kiáltott rá, majd nem a fiú, hanem mi mentünk el az étteremből.
*******
-Nem adja fel... soha.. - motyogta Amy. A saját lakásomon voltunk, és csendben ültünk a szobában, az ágyon.
-Megvédelek kicsim! - öleltem magamhoz.
-Lécci ezt a szót ne használd! - förmedt rám, célozva ezzel a "kicsim"- re, amit a volt barátja is használt. Akkor kicsit megállt bennem az ütő.
-Ne haragudj rám! - öleltem meg szorosan, amit viszonzott.
-Én annyira félek. - sírta el magát a vállamon. Most nem érdekelt, hogy tiszta víz volt a pulcsim, csak meg akartam nyugtatni. De még annyit se tudtam kinyögni, hogy majd én megvédem. Mert én is félek... félek, hogy elvesztem őt.
-Megvédelek! - préseltem ki magamból pár szót.
*Amanda szemszöge*
Aznap este Harrynél aludtunk. Reggel mikor felkeltem a barátom még aludt. Pár percig néztem, ahogy aranyosan szuszog. Mikor ezt kissé meguntam, lementem és készítettem reggelit.
-Jó reggelt álomszuszék! - vittem be tálcán a kész reggelit, az ébredező Harrynek.
-Látom kicsit megnyugodtál. - mosolygott egy reggeli csók után.
-Nem dől össze a világ, hogy itt van Brice. - vontam vállat, pedig valójában nagyon féltem.
-Én akkor is megvédelek. - tette le a kezéből a tálcát, majd ölébe húzott.
-Köszönöm. - nyomtam puszit a szájára. Kiderült, hogy ő is fél valamitől...
-De ugye nem mész vissza hozzá? - nézett a szemembe, majd lehajtotta a fejét. -Nem akarlak elveszíteni...
*Harry szemszöge*
-Ajj, de hülye vagy. Én csak téged szeretlek! - döntött hátra az ágyon, majd megcsókolta a nyakam.
-Én meg téged Amanda Workman. - fordítottam a helyzetet, és én kerültem fölé.
-Héé Mr. Styles! Nekem boltba kell mennem, nincs otthon semmi kaja. - nevetett fel.
-Nem mész egyedül sehova. - váltottam komolyra és leszálltam róla.
-Nem kell engem pátyolgatni. Na puszi! - rohant ki gyorsan az ajtón, hogy még véletlen se tartsak vele. Nagyon aggódtam Amyért, mert már vagy 30 perce nem ért vissza, az 5 percre lévő boltból. Megpróbáltam felhívni, de itthon hagyta a mobilját. Ekkor a kórházból hívtak, hogy Amanda bent van, és most műtik...
Kövit de még ma.! <3
VálaszTörlés